Menüpontok

2011. december 17., szombat

Blunz’n Gröstl

Ma Ausztria egyik emblematikus ételét szeretném bemutatni. Lehet persze azon vitatkozni, hogy ki és mit tekint annak, mondjuk én is tudnék még sorolni egy párat, de szerintem ez az egyik legfontosabb, ha nem városban, hanem vidéken jártok, egészen biztosan. Ja, kérem, az, hogy mi nem nagyon ismerjük? Hát igen, van pótolni való…

Egy a lehetséges tálalások közül
A Blunzengröstl Ausztria legendás egytálétele, két meghatározó alapanyagból, a véres hurkából és a burgonyából áll. Sógoréknél nagyon kedvelt és tényleg finom serpenyős szinte minden házias kosztot kínáló itteni vendéglő és étterem kínálatában fellelhető. Főként ősztől tavaszig kínálják, de ha van megbízható hentesünk, aki egész évben biztosítani tudja a hurkát, nyáron is lehet vele próbálkozni. Én eddig vagy három változatát ismertem (mindegyiket kinti munkahelyek példáiból), mire úgy gondoltam elkészítem a saját változatomat, vagyis inkább azt, ami nekem a legjobban ízlett.
Ez az egyszerű, leginkább „kapás” ételnek nevezett finomság, két szó kapcsolatából jött létre. A Blunzeebben az alakban nem más, mint a Blutwurst, vagyis németül a véres hurka, a gröstl szó pedig a pirítva (geröstet) szóból származik, persze mindkettő erős dialektussal. Tükörtojást van, ahol alapból, van ahol csak a vendég külön kérésére adnak hozzá, megint mások anélkül tálalják ezt az ételt, érdemes tehát rákérdezni.


Hozzávalók:
25 dkg véres hurka
40 dkg burgonya
1 nagy fej hagyma
só, frissen örölt bors, majoránna
káposztasaláta
frissen reszelt torma
csemegeuborka
1 db tojás

Elkészítés:
A véres hurkát kb. 1,5 cm-es, a burgonyát nagyjából fél centis karikára, a vöröshagymát apró kockára vágom. Egy nagyobb serpenyőben felforrósítom a zsiradékot, melyben üvegesre pirítom a hagymát, néhány perccel később pedig hozzáadom a burgonyát. Körülbelül 5-8 perc elteltével mehet hozzá a karikára vágott véres hurka és együttesen még tovább pirítom. Sóval, borssal, majoránnával ízesítem, majd tükörtojással, snidlinggel, petrezselyemmel meghintve tálalom. Szinte mindenhol káposztasalátával kínálják, én viszont szeretem mellé a mustárt, a frissen reszelt tormát, és a savanyú uborkát is.
Szerintem egy testes vörösborral, pl. merlot-val a legjobb, ám mivel képzeletben Ausztriában vagyunk, legyen inkább egy St. Laurent, mely az egyik legautentikusabb bor a Lajtán túl.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése